hét. máj 27th, 2019

A 7-es cikkely élesítését javasolja Magyarország ellen az EP bizottsága

Úgy hisszük, hogy a jelentésben említett tények és trendek együttesen azt mutatják, hogy Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat, illetve súlyosan megsértik az Európai Unió alapértékeit

– áll az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) Magyarországról szóló jelentésének ma bemutatott vázlatában. Ezért a jelentés azt javasolja, hogy

élesítsék a 7-es cikkelyt Magyarországgal szemben. Aminek az is lehet a következménye, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.

Hosszú a bajok listája

Sargentini, a jelentéstevő zöldpárti képviselő kiemelte, hogy ugyan a magyar kormány azt állítja, ő írta a jelentést, abban igazából különféle szervezetek kutatásait, megjegyzéseit, tapasztalatait gyúrták egybe.

Zanzásítva ezeken a területeken talált problémát az Európai Parlament: az alkotmányos rendszer működése, az ügyészség és más állami szervek függetlensége, korrupció, privátszféra és adatok védelme, szólásszabadság, az egyesülés szabadsága, akadémiai szabadság, vallásszabadság, egyenlő bánásmód, kisebbségi jogok, migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy a magyar kormánynak ezeket a problémákat már számtalanszor jelezték, de nem reagált érdemben az Orbán-adminisztráció. Nem foganatosították az EP által javasolt intézkedéseket.

Az Alaptörvény a gondok egyik forrása

Bírálja a jelentés az Alaptörvényt: egyrészt, hogy az alkotmányozási folyamatba nem vontak be fideszeseken kívül senkit, másrészt, hogy az Alaptörvény lebontotta fokozatosan a fékek és egyensúlyok rendszerét. Példának hozzák az Alkotmánybíróság jogköreinek, szerepének megnyirbálását, vagy a bírák nyugdíjazását, aminek következménye, hogy lojális bírákkal tölthessék fel az állományt.

Megjegyzik, hogy az április 8-ai választás sem volt tisztességes: felsorolják, hogy a kormányzati és Fidesz-források nem voltak szétválasztva, és főleg a médiahelyzetnek köszönhetően nem alakulhatott ki olyan környezet, amelyben minden választóhoz eljutott minden párt üzenete.

A Nemzeti konzultációkat szintén bírálják: ezekkel kapcsolatban azt emelik ki, hogy tényszerű tévedések és félrevezető információk voltak bennük.

Gyakorlati példákon, konkrét eseteken keresztül mutatja be a jelentés, hogy a bíróságokat hogy gyűrte maga alá a NER. Kiemelik, hogy Baka Andrásnak, a Legfelsőbb bíróság elnökének el kellett hagynia pozícióját, mielőtt lejárt volna megbízatása. Illetve, hogy Jóri András adatvédelmi biztosnak is idő előtt távoznia kellett.

Korrupció, megfigyelés, cenzúra, CEU

A jelentés a korrupció természetét nem taglalja, csak a GRECO, korrupcióellenes szervezet  egy korábbi jelentésére hivatkoznak, amelyben egy sor összeférhetetlenségi, korrupciós esetet sorolnak fel, amelyekhez magyar kormánypárti politikusoknak van közük.

Riasztónak tartja a jelentés, hogy Magyarországon egyre többször titkosszolgálati eszközökkel, titkosan figyel meg állampolgárokat a kormány. Illetve azt is, hogy olyan törvényeket fogadtak el, amelyek a tömeges megfigyelést megkönnyíthetik.

A jelentés bírálja a 2011-es médiatörvényt. Levezetik, hogy hogy lett egyre szűkebb a szólásszabadság tere Magyarországon, hogy foglalta el a Fidesz a Médiahatóságot és a közmédiát.

Összességében arról írnak, hogy az oligarchák által dominált médiapiacon gyakori az öncenzúra, és a közmédia pedig egyoldalúan terjeszti csak a kormánypárti propagandát.

A jelentés kritizálta a 2011-es egyházügyi törvénymódosítást is, amiben több kisegyházat már nem ismertek el többé egyházként. Az Ab alkotmányellenesnek találta ezt, amire a kormány alkotmányódosítással felelt, amire a kisegyházak perrel válaszoltak az emberi jogi bíróságon, ebben még nincs ítélet.

Külön részt szentel a jelentés a CEU elleni támadásnak is, anélkül, hogy megnevezné az egyetemet. Lényegébe azt írják, hogy a kormány direkt tolt ki az egyetemmel, és folyamatosan azt a látszatot kelti azóta is, hogy meg akar állapodni, de igazából csak nehezíti a CEU dolgát, és továbbra is el akarja üldözni az egyetemet.

A civiltörvény és a Stop Soros is célkeresztben

Az egyesülés szabadságát a Norvég Civil Alap miatti teljesen alaptalan kormányzati támadások és a tavalyi civiltörvény miatt vették elő, kiemelve a civilellenes retorikát. A törvény nagy nemzetközi ellenállásba ütközött, ugyan emiatt finomítottak rajta, de elfogadta a Parlament a Velencei Bizottság, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és az Európai Bizottság aggályai ellenére. Ez utóbbi megállapította, hogy több uniós szabadságjogot pl. a tőke szabad mozgásának elvét is sérti a jogszabály.

A készülő Stop Soros tervezetet is előszedték, amit máris bíráltak a fenti szervezetek.

Nincs jó dolguk a kisebbségeknek

Elég patriarchálisnak minősítették Magyarországot, ahol a politikusok is erősítik csak a megszólalásaikkal, hogy a nők ne töltsenek be magas posztokat. Magyarország a nemek közti foglalkoztatási különbségek enyhítésében sem élharcos egy bizottsági figyelmeztetés szerint, valamint a terhes vagy kisgyermekes nők életét sem segítik a munkaadók. Az egyenlő bánásmód más téren is sűrűn sérül: támadások érik az LMBTQ-közösség tagjait, sok mentálisan sérült személyt kényszerítenek intézetekbe, ahol gyakran kegyetlen és erőszakos körülmények uralkodnak.

Külön kiemelik, hogy korábban kapott már kérést Magyarország arra, hogy javítson a minden téren hátrányosan megkülönböztetett romák helyzetén. Itt kiemelik az oktatásban megjelenő elkülönítést, hogy sokszor ok nélkül mentálisan sérültnek minősítik a roma tanulókat, aztán speciális iskolákba teszik őket.

Kiemelik, hogy a politikai közbeszédben és a médiában is sűrűn megjelenik a rasszizmus, ahogy a kormány által finanszírozott kampányokban is.

A migránsok és menekültek elleni atrocitások és propaganda is szóba kerül, a jelentés sorolja az ENSZ és EBESZ megállapításait arról, hogy embertelenül bánnak a magyar hatóságok a menekültekkel, illetve hogy milyen idegengyűlölő hangulatot sikerült teremteni az országban. Említik a menekültek emberi jog-ellenes elzárását és a rendőrség felől őket ért erőszakos eseteket, veréseket, bántalmazásokat is.

Végül a hajléktalanok elleni fellépésről esik szó: hogy illegálisan épült kunyhóikat ledózerolhatják, nem alhatnak közterületen, a szegény körülmények között élő családoktól pedig olykor elveszik a gyereküket.

A jelentés szerint a magyar állam nem túl segítőkész szociálisan: helytelenül kevés a minimálnyugdíj és nehezen kap kevés segélyt az ember, akár munkanélküliként is.

A jelentés végén lévő értelmező nyilatkozatban megjegyzik, hogy ez az első alkalom, hogy élesíthetik a hetes cikkelyt, mivel az uniónak vannak alapelvei, azok felett pedig őrködni kell. Ugyan vannak eljárások Magyarország ellen, de az európai értékekben már így is jelentős károk keletkeztek, azt egy kötelezettségszegési eljárás már nem tudja önmagában helyre tenni. Miután intően megemlítik a világháború és a berlini fal szörnyűségeit, így zárul a jelentés:

Közeli barátok nem ijednek meg attól, hogy elmondják egymásnak a kellemetlen igazságot.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS