vas. Sze 22nd, 2019

Nyomós érv: 64 ezeret spórolhat egy cég a nyugdíjas szövetkezeti dolgozón

A tavaly ősszel bevezetett rendszer célja, hogy alacsonyabb céges közterhekkel és levonásokkal ösztönzőleg hasson a munkaerőpiacra és elősegítse azt, hogy azok a szép korúak is visszatérhessenek a munka világába, akik eddig a koruk miatt nem feltétlenül gondoltak arra, hogy reggelente elinduljanak valamilyen munkahelyre.

Összehasonlításképpen álljon itt két szám arról, hogy mit jelent ez az ösztönzés a hétköznapi gyakorlatban:

  • amíg egy „átlagos” munkavállaló havi nettó 100 000 forintos bérének „összköltsége” 181 955 forintot tesz ki, addig
  • ugyanez egy nyugdíjas szövetkezeten keresztül alkalmazott munkavállaló esetében csak 117 647 forint. (Szövetkezeten keresztüli foglalkoztatás esetén ugyanis nincs közteher, csak a szövetkezeti szolgáltatási díjat kell kifizetni a béren felül.)

Az új rendszer azt mondják „jó időben volt jó helyen”, azaz: nem csak előnyös a nyugdíjasok és a munkáltatók számára, de abban is segít, hogy az egyre magasabb kort megélő aktív és produktív nyugdíjasok is megvalósíthassák öregkori életcéljaikat, és/vagy: biztosabb és nyugodtabb öregkort biztosíthassanak önmaguk számára.

Juhász Csongor, a 14 000 főt foglalkoztató Prohuman csoport ügyvezető igazgatója összeszedte azokat a legfontosabb – ám ritkábban hallott érveket – amelyek szerinte ki kell emelni a hazai nyugdíjas szövetkezeti rendszer kapcsán:

  • Világtendencia, hogy megnőtt a nyugdíjasok részéről az igény, hogy tovább foglalkoztassák őket (Forrás: Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft.)
  • Itthon is egyre nagyobb igény van a nyugdíjasokra. A munkaerőpiacon ma érezhető és jelentős hiány van felkészült és tapaszt szakemberekből. A Vállalkozók Országos Szervezetének csongrádi elnöke szerint ma Magyarországon az élelmiszeriparban és az építőiparban van a legégetőbb a munkaerőhiány.
  • Egyre több nyugdíjas dolgozna – és ezen a téren van hova javulnunk. Az államkincstár adatai szerint ma Magyarországon 164 ezer nyugdíjas dolgozik. Az aktivitási ráta a 64 éven felüliek között hazánkban mindössze 2,4 százalék, amíg ugyanez a mutató Németországban 11 százalék.
  • Komoly társadalompolitikai haszonnal bír. Az új munkalehetőség kiváló alkalmat biztosít arra, hogy az idősek ismét közösségbe tartozhassanak, át tudják adni eddigi tapasztalataikat a fiataloknak. Ez pedig kiváló módja a generációk közötti együttműködésnek.
  • Nem csak erkölcsi, de anyagi megbecsülés is. Csak 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli a tagi jövedelmet, más költség nem merül fel. Nem kell nyugdíjjárulékot vagy szakképzési hozzájárulást fizetni. Ez – ahogy Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára is rámutatott korábban – olyan érdekeltségi rendszert teremtett, amelyben minden szereplő számára, így a nyugdíjas munkavállalóknak, az őket befogadó, illetve általuk alapított szövetkezetnek, valamint a foglalkoztatóknak is kedvező.

Kiemelt kép: MTI / Illyés Tibor

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük



MÉDIAAJÁNLAT - BANNERHIRDETÉS